A 2016-os év másik erős záróbulija Fixate Instant-beli föllépése volt. Declan az a srác, akire mindenképpen figyeljünk oda (ha eddig még nem tettük volna), mert a határtalan szerénysége és visszafogottsága mögött elképesztő tehetség, alázat, odaadás és figyelem bújik meg
Mivel aránylag új arcnak számítasz, gondolom, először jársz nálunk.
Nem, nem először. (nevet) Úgy kábé három éve jártam itt a barátnőmmel, de játszani valóban most fogok itt először.
Milyen benyomásokat őrzöl rólunk?
Imádok itt lenni, gyönyörű a város. A fürdőkre kimondottan emlékszem, a másnaposság kiváló ellenszerei. A Citadelláról megpillantani a várost is felejthetetlen.
DJ-i minőségedben tehát ez az első bulid akkor itt.
Igen, de az Instantban már jártam korábban. (nevet) Nem is esett le egészen máig. Jó helynek tűnt, örülök, hogy most játszani is fogok ott.
Van-e bármilyen sztereotípiád Magyarországgal kapcsolatban?
Az igazat megvallva, nem igazán vagyok képben. Egyelőre. Gulyás… (mosolyog)… és volt egy nagy birodalmatok is annak idején… (Osztrák-magyar monarchia — Évi).
Az alapjaid biztosnak tűnnek. 🙂 Mit tudhatunk rólad? Honnan származol?
Észak-Londonban élek, de Oxfordshire-ben nőttem föl.
Mi volt a mozgatórugója a Londonba költözésednek?
Környezetváltozásra vágytam, itt azért jelentősen nagyobb élet van. Plusz a barátaim java része is itt él.
Sajnos nem sok dolgot lehet rólad tudni, bemutatnád magadat röviden?
A DJ-zés előtt egyetemre jártam, gazdálkodást és marketinget hallgattam, két éve diplomáztam. Az egyetem utolsó évében vágtam bele a Fixate-be, és akkor döntöttem el, hogy a zenével komolyabban fogok foglalkozni.
Mi ösztönzött arra, hogy a zene legyen az irányod?
Amennyire emlékszem, mindig is érdekelt. Anno deszkáztam, ennek kapcsán ismertem meg az új zenéket. Tízévesen kezdtem hiphopot hallgatni. Az énekórák fertőződtem meg: dobmintákkal szórakoztam az osztálybeli szintin. Aztán elkezdtem utánajárni, mások hogyan írnak zenét, fölfedeztem az FL Studiót, és azóta is ezzel szórakázom. Bő 8-9 éve írok már zenét, és még mindig nem unom. (mosolyog) Sőt, kimondottan hiányzik, ha egy ideig nem foglalkozom vele, szóval ez amolyan belülről fakadó dolog. A zene előtt más művészeti ágakkal is kacérkodtam. Mindig is firkálgattam, érdekelt a rajzóra, az volt talán a kedvencem a suliban. Grafikus szerettem volna lenni, de sajnos az érettségim nem úgy sikerült, ahogy terveztem, így végül föladtam. Viszont most is szeretek alkotni.
16 évesen, tehát 9 éve csöppentél a producerkedésbe, pont a hiphop kapcsán.
Igen, variáltam ugye az FL Studióval, aztán jött a grime, majd a dubstep, végül pedig az, amivel ma is foglalkozom: a drum and bass. Gyakran írok hiphopot és grime-ot is puszta kedvtelésből. Rengeteg techno/house cucc is kikerült a kezem alól, idén talán eljutunk a kiadásig is, persze egy másik néven — majd kialakul. Szerintem jó minél több műfajban kipróbálni magadat, gyakran pont ekkor jön az ihlet, amely végül 170-es BPM-en is meglepően jól működik.
Ez tényleg varázslatos egy ív, ahogy eljutottál a dnb-ig, de tulajdonképpen mi hajtott ide?
(mosolyog) Nem is tudom! Mindig 140-ben dolgoztam, a mai napig rengeteg hiphopot használok, de nem akartam itt ragadni. Ekkortájt kezdtem dnb-féleséget készíteni Chimpóval, de előtte amúgy nem foglalkoztam vele. Két számot készítettünk együtt, be is jöttek, így maradtam ezen a BPM-en. Számomra ez sokkal kényelmesebb és izgisebb. Ráadásul mindig is kísérletező típus voltam, ő pedig a dnb egy másik oldalát mutatta meg nekem. Persze, ismertem az Exitet, hallottam a féltempós cuccokat, Om Unit-ot, de Chimpo biztatására készültek el azok a bizonyos zenék, és azóta egyre motiváltabb vagyok. Igazából csakis ezért csaptam bele a Fixate-be… (nevet) és tessék, most itt tartunk!
Egyébként miért épp Fixate? 🙂 Fixate mire van fixálódva?
(nevet) Igazából olyan zenék írására, amik bejönnek. A név úgy jött, hogy ki kellett találnom egyet, és ez még nem volt foglalt. Ezer évig gondolkodtam rajta, sok más variáció is volt, többször is meggondoltam magamat, de aztán a Fixate lett a befutó.
Úgy hírlik, Chimpo mutatott be téged a Dub Phizix-nek, utánuk jött dBridge.
Előtte pedig Barely Legal-nak küldtem zenéket, és ő mutatott be Chimpónak. Vicces módon, utóbbival a 2013-as Outlook-on találkoztam, ő vitt ahhoz a színpadhoz, ahol a Dub Phizix játszott. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, támogatnak is a srácok.
Hogy tudtál megbirkózni a hirtelen jött sikerrel?
Nem tudom, mennyire jött ez hirtelen. Még mindig nem ott vagyok, ahol szeretnék lenni, azt hiszem. Igazából tavaly kezdett el komolyra fordulni az egész dolog. Nagyjából két évig csak küldözgettem a felvételeimet, nyaggattam meg üzenetekkel bombáztam mindenkit. Így hát nem tűnik olyan gyorsnak ez, mert jó ideje ezt csinálom. Az elmúlt három év munkája most kezd beérni. Még mindig rendkívül szerencsésnek érzem magamat, hogy ennyien támogatnak, tök jó érzés.
Akkor tehát nem volt annyira gyors, mégis bizonyára gyökeresen megváltoztatta az életedet.
Olyan emberekkel találkozni, majd együtt dolgozni, akikre mindig is fölnéztél — elsőre kimondottan szürreális, de egyben kurva jó is! Abban az értelemben mindenképpen megváltoztatta az életemet, hogy sokkal inkább társaságinak kell lennem, rengeteg új emberrel találkozni, míg én alapból sokkal inkább az ellenkezője vagyok.
Inkább introvertált vagy.
Azt hiszem, igen. Eléggé zárkózott tudok lenni, de azt hiszem, a legtöbb producer ilyen. Szeretünk időnk nagy részében egyedül lenni a gépünk előtt, egy-egy loopra rácsavarodva. (nevet). Ennek ellenére imádok DJ-zni, és kiváltságosnak érzem magamat, hogy ennyifelé utazhatok, ennyiféle embert megismerhetek a zene kapcsán. Mindig találkozni hasonszőrűekkel, nagyon jó barátokra tettem szert én is, akikkel azóta is kapcsolatban vagyunk.
A “Dickhead” (Richie Brains) sem kikerülhető, természetesen. 🙂
Szerintem se! Na lássuk csak! (mosolyog) Alix Perez, Chimpo, Fixate, Fracture, Om Unit, Sam Binga és Stray. Igen, rohadt jó volt. Kaptunk egy körlevelet Darrentől (dBridge), hogy mit szólnánk, ha alakítanánk egy Voltront (ezt így írta). Mivel mindegyikük zenéjéért rajongok, elég ideges voltam, ugyanakkor állati izgatott is, hogy részese lehetek ennek a projektnek. Korábban egyikükkel sem találkoztam személyesen, Chimpót leszámítva.
Szóval, a drum and bass szupercsapata.
A drum and bass Blazin’ Squad-ja.
Valószínűleg te voltál a legfiatalabb köztük.
Asszem, annyi idős vagyok, mint Stray, vagy ő tán egy évvel idősebb, mint én, viszont valóban én vagyok a legrövidebb ideje a színtéren.
Mi volt a projekt legizgalmasabb része?
Jó nagy lecke volt nekem az egész. Beleláttam mások munkamódszereibe, amire korábban nem volt lehetőségem, hiszen mindig egymagam dolgoztam. Jó volt megismerkedni a srácokkal, összehaverkodni, plusz egy kicsit magáról a bizniszről is tanulni. Öröm látni, hogy mire vitte ez a projekt, meg azt is, hogy hogyan fogadták.
Mi volt a leghasznosabb tanács, amivel elláttak?
Hogy ne parázzak azon, hogy nem vagyok elég technikás. Ha jól hangzik, akkor rendben van. És azon se görcsöljek, hogy az emberek mit akarnak hallani. Ez volt az igazán jó ebben a melóban: nem volt tervszerű, pont ettől lett ennyire egyedi a hangzása.
Mi volt benne a legnehezebb?
Hogy egyszerre jelen tudjunk lenni. Heten vagyunk, mind nagyon elfoglaltak a saját kis dolgainkkal, na meg járva a nagyvilágot. Hosszú időbe telt, mire mind a stúdióba értünk. Volt pár sessionünk együtt, aztán kezdeményeket küldtünk egymásnak. A második legnehezebb dolog pedig az volt, hogy titokban tartsuk, mi készül, különösen ahogy haladtunk a megjelenés felé — annyian kérdezték, hogy ki is ez a Richie. (nevet)
Tényleg? Semmi para? Kisebb csatákat azért el tudtam volna képzelni. 🙂
Nem, abszolút nem. Volt olyan, hogy egy dalnak több verziója is elkészült — de aztán ez is tök simán megoldotta önmagát.
Esik-e szó a folytatásról?
Persze, a jövőben mindig van lehetőség. Csinálunk pár Richie Brains DJ szettet, a legutóbbi Bristolban volt, a Levelzzel. A következő pedig a Hospitality in the Docks lesz áprilisban.
Igazából az is az elképzelés, hogy teljes létszámban jelenjetek meg?
Igen, amennyiben ez lehetséges. De persze ez a nagy létszám miatt elég kemény. Megkíséreljük, nem lehetetlen, de néha a szervezőknek se reális, meg nekünk se, hogy annyit utazzunk. Na de azért öt emberrel is elég durva, higgyétek el! (nevet)
Kanyarodjunk vissza hozzád. Várható-e album tőled a közeljövőben?
Jelen pillanatban nem foglalkozom ezzel a kérdéssel, de a jövőben mindenképpen van létjogosultsága. Jelenleg egy megjelenés befejezésén dolgozom az Exitnek, aztán van még pár közös meló: Sinistarr, Alix, Skeptical, Dismantle, dBridge, hogy csak egy párat említsek. Remélhetőleg ezek közül pár már idén kijön. Van még néhány más dolog is a tarsolyomban, de ezekről egyelőre nem beszélhetek.
Hogyan pihensz?
A zeneírás számomra pihentető. Ettől eltekintve a barátnőmmel és a barátaimmal töltöm az időmet, sorozatokat nézek, mint például a Felhőtlen Philadelphia, ami az abszolút kedvencem. Ha megnézed, megérted a legutóbbi zeném, a “Rickity Cricket” utalását, ami a 20/20-on jött ki.
Van-e olyan apró titkod, amit hajlandó vagy megosztani velünk?
Félek a repüléstől. (nevet) Az utóbbi néhány évben ez azért javult szerencsére.
Év vége van, mi a fogadalmad 2017-re?
Nem szoktam fogadalmat tenni, mert nem tudom magam tartani hozzájuk. Általában kisebb célokat tűzök ki, például hogy befejezek egy EP-t, és azokon dolgozom. Vagy például tavaly az volt a célom, hogy egy vendégmixem legyen a BBC Radio 1-on, amelyet végül Toddla T meghívására sikerült is megvalósítanom. Szóval csak figyeljetek! 🙂
Fotók: Chelone Wolf és Rob Smith
The UnCut English version can be found here.
Ha tetszett, amit olvastál, kövess itt!