Eljött november 5-e, ami a brit kultúra és kollektív emlékezet szerves részét képezi. Nálunk csak néhány szemfüles nyelvtanuló ismeri (az angoltanárokat és az érdeklődőket leszámítva, természetesen). Hozzá fűződik azonban egy olyan jelkép is, amely miatt az is jól ismeri, aki (eddig) nem
Vallás, szabadság nélkül
Az 1570-ben született férfiút érdekes családba hozta a gólya. Apai ágon anglikán vallást örökölt, ám édesanyja és annak családja titokban katolikusok voltak, bojkottálták a misére járást is (az egyik unokatestvére egyenesen a jezsuita szerzetességig vitte!).
Édesapja nyolc évvel később elhunyt, a nevelőapját, Dionis (Denis) Baynbrigge-t viszont ugyanúgy katolikusnak keresztelték, mint Guy édesanyját. Könnyen elképzelhető, hogy iskolai tanulmányai is ebbe az irányba terelték (egykori alma materének igazgatója például húsz évet raboskodott a hite miatt). Ami bizonyos: a yorki St Peter’s School-ban ismerte meg két későbbi összeesküvő-társát is (John és Christopher Wright).
Ahhoz, hogy megérthessük, mi vezetett a Lőpor összeesküvéshez (Gunpowder plot), próbáljuk meg elképzelni, amit ténylegesen jelent föntebb említett tagmondat: pusztán azért, mert valaki katolikus volt, és a vallását szerette volna gyakorolni, rosszabb esetben akár húszévnyi börtönnel is sújthatták!
Bakaévek
1591 őszétől Guy a spanyolok oldalán harcolt a Nyolcvanéves háborúban, 1603-ban egyenesen kapitányi rangra való ajánlásig vitte. Párhuzamosan Spanyolországban igyekezett támogatókat találni egy szerveződő angol katolikus felkeléshez (ekkortájt kezdte el nevének olasz, Guido formájú használatát). Végül csalódnia kellett: III. Fülöp hispán királytól semmiféle érdemleges segítséget nem kapott ez ügyben. Kénytelen volt hát kézbe venni a szálakat.
Lőpor összeesküvés
Egy évvel később, 1604-ben került kapcsolatba a Robert Catesby vezette radikális katolikus csoporttal, akik az uralkodó, I. Jakab (James I) meggyikolását tervezték. Helyére lányát, a későbbi I. Erzsébetet (Elizabeth I) szánták a trónon.
A tettestársak (tizenkét fő, név szerint: Ambrose Rockwood, Christopher Wright, Francis Tresham, Guy Fawkes, John Grant, John Wright, Robert Keyes, Robert Wintour, Sir Everand Digby, Thomas Bates, Thomas Percy, Thomas Wintour) már ebben az évben nekifogtak tervük megvalósításának. Közülük ketten, Percy és Fawkes sikeresen beépültek a király ruhatárosának háztartásába, természetesen álnéven. A vád későbbi feljegyzése szerint ők ketten alagutat szerettek volna építeni a Parlament épületéig. Könnyen lehet, hogy ez csupán fantáziálás, mert ezt később sem tudták bizonyítani. Maga Fawkes is az ötödik megkínzása után „vallotta be” ezt a tervet.
Mindenesetre ugyanezen év decemberében nagy szerencsével megszerezték a Lordok háza (House of Lords, az angol parlament felsőháza) alatt elhelyezkedő pince bérleti jogát, ahová összesen 36 hordónyi lőport rejtettek el. A parlamenti időszak nyitónapját járványveszély miatt 1605. november 5-ére halasztották, így a maréknyi csapat akkorra időzítette az akciót.
Októberben Fawkes hivatalosan is megkapta a megbízatását: neki kellett volna meggyújtani a kanócokat (katonai karrierje miatt társai benne bíztak a legjobban). A terv meglehetősen egyszerűnek tűnt, legalábbis amíg a megvalósításig nem jutottak: Guy robbant, majd menekül a Temzén át, miközben angol földön felkelés tör ki, valamint Erzsébetet is elfogják, későbbi királynővé koronzása reményében. (Ennek eredményeképp a brit uralkodó manapság is csak egyetlen napon lép be a Parlamentbe („the State Opening of Parliament”), amely előtt, a meglepően későn, 1678-ban indult hagyományt megtartva az őrség a Westminster Palota összes pincéjét alaposan átkutatja.)
Igen ám, de az élet mégis közbeszólt. November 5-e közeledtével több összeesküvőt aggasztott, hogy az ünnepélyes megnyitón katolikusok is jelen lesznek, akiket nyilván nem szerettek volna eltenni láb alól. Október 26-án este William Parker, Monteagle 4. lordja névtelen levelet kapott (amelyet valószínűleg Tresham írt), miszerint inkább hagyja ki a Parlamentben rendezendő eseményt, mert az „rettenetes csapást (robbanást) fog szenvedni” („they shall receyve a terrible blowe this parleament”). A gróf végül I. Jakabnak is megmutatta az irományt, aki haladéktalanul elrendelte, hogy a környék összes pincéjét kutassák át. Guido már a helyén várt, egy órával a kezében, így azonnal lebukott. Társainak egy része azonnal elhagyta Londont.
Letartóztatása után még a korábbi álnevét (John Johnson) használta, és kemény, dacos ellenállása még a király számára is szimpatikussá vált. Ez egész pontosan kerek egy napig tartott, utána ugyanis válogatott kínzásoknak vetették alá, mintegy emelkedő rendszerben. (A szoba, ahol vallatták, ma is megtekinthető a Towerben, Guy Fawkes Room néven.) A maradék nyolc cinkost gyorsított eljárásban, 1606 januárjában már ki is végezték. Fawkes büntetése az volt, hogy az akkor már csak három élő társának halálát és fölnégyelését is végig kellett néznie. Ő végül, egyes források szerint nem teljesen tisztázott okból, a nyakát törte, megrövidítve ezzel a szenvedéseit. Ettől függetlenül a testét ugyanúgy fölnégyelték, mint társaiét, és elrettentő példa gyanánt a királyság négy szegletében ki is állították (ld. Koppány).
A katasztrófa elkerülésének örömére a nép örömtüzet (bonfire) gyújtott, így Bonfire Nightnéven is ismert ez a nap. Később egy bábu (guy) elégetése is az ünnep részévé vált. (Mostanra pedig egy egész kis ágazat épült az ünnep köré.) Rossznyelvek szerint sokan inkább azt ünneplik, ahogyan az összeesküvők megkíséreltek kibabrálni a királlyal.
A híres maszk
A fölfelé kunkorodó bajusz kis szakállal, a széles mosoly és a pirospozsgás arc mindenki számára ismerős, ez biztos.
Ebben a formájában David Lloyd grafikus álmodta meg, az Alan Moore jegyezte „V for Vendetta” (V mint vérbosszú) című tízrészes képregény-sorozathoz (1982 és 88 között jelent meg). A sztorit 2005-ben a Wachowski fivérek filmvászonra is vitték.
Az aktuális politikai rendszerrel, bankokkal és pénzügyi szervezetekkel (viselői szerint: a zsarnoksággal) való szembenállást, masszív társadalmi kritikát jelent. A hacktivista Anonymous csoport is szimbólumaként használja; egyszerre védi viselőjének kilétét és megmutatja a hovatartozását. Sőt, Julian Assange is ilyen maszkban jelent meg a 2011 októberi meghallgatásán.
Moore nagy örömére szolgál, hogy a több mint 30 éves figurája a mai napig ekkora népszerűségnek örvend. Lloyd pedig egyenesen történelmi forradalmárnak tartja Fawkes-t.
Felségáruló vagy hős? Mit gondolsz? Írd meg kommentben!
Ha tetszett, amit olvastál, kövess itt!
Ezt a cikket eredetileg a Sulinet oldalán jelentettem meg.